egyedi határozat (lat. decretum singulare): egyházjogi közigazgatási intézkedés, mellyel az illetékes végrehajtó hatóság a jog szerint egyedi esetre hoz olyan döntést vagy intézkedést, amely természeténél fogva nem föltételezi, hogy valaki előzetesen kérje (48.k.). - Egyik formája az →egyedi parancs. Az ~ot írásban kell kiadni, de ez nem az érvényesség feltétele, sőt olykor a szóbeli forma is megengedett lehet. Ha az ~ jogvitát dönt el (pl. büntetést szab ki), legalább röviden indokolni kell. E.P.
Erdő 1991:83.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.